Neonok Budapesten

Ötven évvel ezelőtt, 1969. március 14-én, csütörtök este indult el a Publicolor, a négyszínű fényreklám a Blaha Lujza téren. Az Annóban annak jártunk utána, hogy milyen volt Budapest, mint neon főváros. Milyenek voltak ezek a neonok, amiket 1957 után a szakmabeliek a „felejtés fényének” hívtak? Nem mellesleg arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen volt lakni a lakóházakon villódzó neonok mellett?

Reklámok

Ifjúsági úton az Expressz irodával

Az Anno fő témája, helyszíne de leginkább szellemi irányvonala az 1957-ben létrehozott és 2007-ben megszűnt Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda volt. A konkurencia ellenére, – mint a Cooptourist, vagy az IBUSZ – nyilván nagyon sokan utaztak külföldre ezzel az irodával a világ szocialista, illetve kapitalista országaiba, vagy vettek részt az Expressz ifjúsági táborában. 

A Lengyel Intézet

A lengyel dizájnról a közelmúltban volt kiállítás (Forrás: Lengyel Intézet / Facebook)

A mai Annóban a Nagymező utcai Lengyel Intézetben, az egykori Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központba látogattunk, ahol előttünk már megfordultak a lengyel filmművészet legnagyobb alkotói, jazz-zenészek, írók, képzőművészek. Az épület a hetvenes években pezsgő szellemi életével a magyar demokratikus ellenzék melegágya, találkozóhelye volt. Kiderült mit láttak, mit hallgattak, miről beszélgettek az 1939 óta működő intézményben az Annó hallgatói.

Havanna-lakótelep

(Fotó: Hettie / Flickr CC-BY)

Az egykori Állami lakótelep helyén az 1970-es években épült fel a Havanna-lakótelep. Meglehetősen rossz hírű része volt a városnak az ötmilliárd forintból felhúzott 5600 lakásos negyed. Az Anno adásából kiderült, hogy önök is így gondolták-e vagy fűződnek-e jó emlékek a Havannához.

Telefonfülkék

1928. december 16-án, 90 éve állították fel először az első telefonfülkét a Váci utca 6. szám előtt. A Magyar Telekom 2017-ben még 5855 darab nyilvános telefont üzemeltetett, ezek kilencven százaléka utcai fülkékben volt. Pedig a kétezres évek óta csökkent a fülkék népszerűsége. A csúcsidőben napi tíz órát használtak átlagban egy fülkét, ma ez napi egy óra sincs. Az Annó a telefonfülkékhez fűződő emlékeket gyűjtötte össze mai adásában, szigorúan azokat, amik a mobilok előttről származnak.

A Blaha aluljáró

Ha lemegyünk az 1966-ban átadott Blaha Lujza téri alujáróba láthatunk kínai üzletet, telefonos üzletet, parfüm árust, virágboltot, pékséget, pizzázót, újság árust. A Blaháról azt mondják, hogy Budapest olvasztótégelye, mert sokféle nemzetiségű ember él és dolgozik ott. És persze a hajlléktalanok is ott húzzák/ húzták meg magukat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen érzéssel haladnak át ott az emberek, kit milyen jó, vagy rossz emlék köti ehhez a helyhez.

A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza

Az Anno témája a Semmelweis és Kossuth utca kereszteződésében álló egykori Szovjet Kultúra és Tudomány Házába volt. Ezt a nagymúltú épületet 1973-ban nyitották meg, ekkor került rá a neonnal kivilágított Kreml is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen érzésekkel látogattak egykor ebbe az intézménybe, akik a könytárt keresték fel nyelvet tanulni, vagy megnézni egy-egy előadást.